Facebook

A levéltár története

A soproni evangélikus egyházközség levéltára 121 iratfolyóméter iratot őriz. A Gerengel Simon által 1565-ben megszervezett gyülekezet, létrejöttétől kezdve, különváltan működött a római katolikus gyülekezettől. A városi tanács választotta, alkalmazta a gyülekezetek lelkészeit, tanítóit, alkalmazottait.

Bár a XVI. század vége felé már Sopron lakosságának többsége az evangélikus gyülekezethez tartozónak vallotta magát, és a városi tanács tagjai is mind evangélikusok voltak, mégis az ellenreformáció erős nyomást gyakorolt Luther híveire. Mintegy védekezésül, hogy soraikat szorosra zárják, frontot alkossanak a mindig megújuló támadások ellen, a gyülekezet 1667-ben megszervezte vezető, törvényhozó testületét, az egyháztanácsot, melyet eleinte konzisztóriumnak, majd konventnek neveztek. Az új egyháztanács jegyzőkönyvei 1667-től 1673-ig Lang Mátyás lelkész kézírásával kevés kivétellel ma is megvannak. A soproni tűzvészben (1676. nov.) az evangélikusok fából épült imaháza is elpusztult, és vele együtt megsemmisült a templom sekrestyéjében őrzött iratanyag is.

A levéltár legrégibb irata 1533. október 1-jén kelt: nem egykorú kivonat Nagy Balázs soproni polgár és tanácstag végrendeletéből. 1802-től az iratokat, főleg a konventgyűlésekről készített jegyzőkönyveket, ezek határozatait sorszámokkal látták el a napirend pontjai szerint. 1806-ban került sor az első levéltárrendezésre.

1860-ban Ulber Mátyás jegyző kapott megbízást a levéltár rendezésére, míg önálló levéltárost nem alkalmaznak. Erre azonban nem került sor. Ulber az 1533–1872 közötti anyagot időrendbe rakta és folyamatos számokkal látta el. Ezután az iratokat hat tárgyi csoportba sorolta: I. Vallásgyakorlat, II.Tanügy, III. Alapítványok, IV. Árvaügyek, V. Gazdasági iratok, VI. Kerületi ügyek. Ez az Ulber Mátyás által végzett, a levéltár máig legjelentősebb rendezése 1875-ben fejeződött be. 1872 után megszűnt az iratoknak tárgyi csoportok szerinti tagolása, helyette a régi rendhez tértek vissza.

1884-től a mai napig a jegyzőkönyveknek és mellékleteiknek őrzése változatlan rendben történik. A könyvanyagot az egységes rendből kiemelték, így mind az iratanyag, mind a könyvek könnyebben voltak kezelhetők.